Súlyos sebek kezelése: ha elfertőződött, szétnyílt, váladékozik

Az egyszerűbb, nem vérző, kisebb méretű, kevés fájdalommal járó sebek kezeléséhez nem feltétlenül kell orvoshoz fordulnunk. Amikor azonban komolyabb sebek keletkeznek, például szétnyílt seb vagy súlyosabb égési sérülés, olyan sérülés, ami jó eséllyel elfertőződhet, esetleg egy korábban keletkezett rosszul gyógyuló sebről van szó, akkor feltétlenül keressük fel az orvost vagy ha szükséges, a baleseti sebészetet.

Egyszerű, felszínes sebek (pl. kisebb ütés, zúzódás, horzsolás, enyhe vágás) esetén a sebzés csak a bőrt és/vagy a bőr alatti kötőszövetet érinti, ezek a sebek könnyen elláthatók és viszonylag könnyen, gyorsan gyógyulnak. Amikor azonban a traumatikus hatás a kötőszövetnél mélyebbre hatol, és más típusú szövetek is megsérülnek (pl. izom, ér, ideg, csont, ízület), esetleg a seb belső szervet is ér (pl. szúrt, lőtt seb esetén), hatványozottan fontos a szakszerű és lehetőleg azonnali sebellátás.

 

Amikor semmiképpen se halogassuk az orvosi beavatkozást: 

  • ha a seb nem gyógyul, kiújul, váladékozik

  • ha a seb mély, szétnyílt, nagy felületet érint

  • ha fennáll a seb elfertőződésének veszélye (pl. harapott seb, állati vérrel történt szennyeződés)

  • ha nem áll el a vérzés

  • nemcsak a bőr sérült, hanem pl. a csont is (törés, ficam stb.)

  • a sérült nem kapott tetanusz elleni oltást (ez ma már igen ritka)

  • bizonytalanok vagyunk abban, hogy mi a teendő.

 

A sebek gyógyulásának hatékonysága attól függ, hogy milyen gyorsan és szakszerűen tudjuk ellátni az adott sebet a keletkezés után. Súlyos sebek keletkezése esetén szinte kivétel nélkül orvosi beavatkozásra van szükség. Ezért ilyenkor az a teendőnk, hogy biztosítsuk a sérült nyugalomba helyezését és ideiglenes ellátását a szaksegítség megérkezéséig. Sérülés vagy például baleset esetén ezért első dolgunk a helyzet gyors felmérése, ezt követően pedig azonnal mentőt hívunk, és az elsősegély-nyújtás lépéseit alkalmazzuk.

 

A súlyos sérülések leggyakoribb típusai

 

  • Lőtt seb: A lövedék által létrehozott lőcsatorna mentén a robbanás következtében szövetroncsolódás történhet, a lövedék a ruházaton, bőrön lévő kórokozókat bejuttathatja a sebbe, és így magában rejti a fertőződés és elhalás veszélyét (tetanusz, gázgangréna).

  • Szúrt seb: A szúrcsatornán keresztül bejutott kórokozók, az esetlegesen a sebbe beletört szúróeszköz komoly problémát okozhat, a szúrás fontos szerveket is érhet. Hasi és mellkasi szúrás esetén elkerülhetetlen a műtét. A fertőzésveszély miatt általában tetanusz injekcióval jár.

  • Vágott, metszett seb: A legproblémásabbak a nagyon szennyezett vagy 24 órán túl ellátott sebek, valamint a kéz, a tenyér és a csukló területét ért sérülések (ez utóbbiak komolyabb kézsebészeti ellátást is igényelhetnek).

  • Harapott seb: Ennél a sebtípusnál a fertőzésveszély a legnagyobb probléma (állati vér, kórokozók, mérgező anyagok és idegentest is bejuthat a sebbe), a tetanusz mellett fennáll a veszettséggel való megfertőződés veszélye is.

  • Zúzott vagy roncsolt seb: Megjelenése és kiterjedése igen változatos lehet a horzsolástól kezdve a súlyos szövetroncsolódásig. Leggyakrabban a végtagok érintettek, általában közlekedési és ipari balesetek kapcsán.

  • Szakított seb: Többnyire ipari, mezőgazdasági balesetek kapcsán keletkezik, akár teljes végtag leszakadása is előfordulhat. A baleset és a sérülés jellegétől függ a beavatkozás mikéntje.

  • Törés: Az ízületet is érintő csonttörések, a nyílt törések, valamint amennyiben ér- és idegsérülés is történt, általában helyreállító műtét szükséges.

  • Súlyos égési sérülés: A másodfokú (hólyagos) és afeletti égési sérülések szakellátást igényelnek.

 

Előfordulhat az is, hogy különféle okok miatt egy korábban keletkezett seb újul ki. Amennyiben a sebgyógyulás folyamata nem megfelelő, a seb elfertőződik (pl. víz, esetleg újabb trauma éri, nem megfelelő a napi ellátása stb.), szétnyílik, genny szaporodik fel benne, akkor is célszerű orvoshoz fordulni a megfelelő ellátásért. A lázas állapot, valamint a hidegrázás, nyirokút-gyulladás („piros csík”) feltétlenül intő jel, ilyenkor semmiképp se halogassuk az orvos felkeresését. A szakember ilyenkor dönt arról, szükséges-e komolyabb beavatkozás a sebgyógyulás elősegítése érdekében, és ha igen, milyen, továbbá részletes tájékoztatást ad a pontos otthoni ápoláshoz.

Ossza meg másokkal is!